A science fiction, mint irodalmi műfaj, már a korábbi századokban megjelent, de igazi jelentőségét csak több tudományos (és
társadalmi) „jelenség” nyomán érte el.
Definiálás
A science fiction (rövidebb formájában sci-fi) meghatározására több fogalom is született. A definiálások során, Magyarországon sokszor előkerül Kuczka Péter 1977-es megszövegezése: "A legegyszerűbb azt mondanunk, hogy a sci-fi olyan mű, amelyben űrhajók, robotok, marslakók, gülüszemű szörnyek és távoli bolygók szerepelnek. Ez a körülírás kielégítheti azokat, akik nem olvasnak sci-fit. Azoknak viszont, akik ismerik és olvassák, nem kell sokat magyaráznunk, ők úgy is tudják, miről van szó. Ezzel a
definiálás lidércnyomásától sikeresen megszabadultunk."
Hogy mégse szabaduljunk meg olyan könnyen ettől a „lidércnyomástól”, érdemes megemlíteni az Encyclopedia Britannica definícióját
is: olyan művészeti forma, melynek cselekménye a távoli jövőben, elképzelt, de reális alapokon nyugvó technológiával foglalkozik.
Az angol science fiction kifejezés magyarra fordítva lényegében annyit tesz, mint tudományos-fantasztikus (mű). A tudományos-fantasztikus mű olyan művészeti alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudomány(ok)nak a társadalomra, vagy egyes egyénekre gyakorolt hatását mutatja be. Ezeknek a műveknek a közös jellemzői, hogy zömében egy lehetséges jövőben játszódó képzeletbeli történetek. Megnyilvánulási formájuk lehet könyv, képregény, festmény, televíziós sorozat, film, rajzfilm, játék, színdarab és egyéb média.
Science fiction – science fact
Gyakran mondják, hogy a sci-fi megváltoztatta az irodalmat, de itt rögtön hozzá kell tenni, hogy az egész emberi létre hatással volt. Gondoljunk csak bele, mennyi minden történt a világban, amely visszavezethető egy-egy író művére... Elsősorban a tudományos technológiák gyors fejlődésére kell gondolni, olyan tudományos elképzelések és eszközök megjelenésére, melyeket
korábban megjósolt valaki, mikor az még inkább tűnt merő fikciónak, mint lehetséges, tudományos ténynek.
Csakhogy egy embert említsek, H. G. Wells a Világokharcával egy új műfajt teremtett, és előrevetítette a lézertechnológiát. Foglalkozott az idővel, mint a 4. dimenzióval (Einstein kb. 10 évvel később áll elő a relativitás elmélettel /E=MC2/), csak még nem értették meg, így a szépirodalomban tudta leginkább átadni a gondolatait. Első regénye „Az időgép” (1895) volt, melynek alapja a 4. dimenzió. Az 1903-ban alkotott „A
földi páncélosok” c. novellájában megjelentek a tankok, majd az első világháborúban valóban… Ezt ki is bővítette 1908-ban egy könyvvé: The War in the Air. Az 1936-os „Mi lesz holnap?” forgatókönyve szerint új világháború fog kitörni. Megjósolta a modern biológiai fegyvereket… És élete során még további, ehhez hasonlót alkotott és jósolt meg, így H. G. Wellst a fantasztikum
realistájának is nevezték.
Természetesen sok hozzá hasonló író létezett és létezik, akiknek alkotásai valamilyen módon realizálódtak a tudomány területein; az interneten könnyedén tájékozódhatunk ezen a téren akár rövidebb-hosszabb videókból is.
A tudományos technológiák mellett számolnunk kell egyéb hatásokkal is, melyek a társadalmat érték.
Az emberekre, mint személyekre is komoly hatással volt és van a sci-fi műfaja. Érdekesség, hogy az emberek korábban mennyire képesek voltak tömegesen elhinni, ha azt hallották valahonnan, hogy támadnak a földönkívüliek. Persze az ufó témát ma már közönnyel fogadjuk, de 1938. október 30-án óriási pánik uralkodott el az Egyesült Államok lakosságán, amikor egy rádiójátékban túl hitelesen adtál elő a marslakók támadását. Valójában az történt, hogy Orson Welles feldolgozta H. G. Wells Világok harca c. regényét, és a lakosság egy jó része csak azután kapcsolt a főműsoridőben lejátszott adásra, miután már bemondták a tudnivalókat, valamint elkezdődött a játék (tehát sokan nem tudták, hogy ez nem valós). Az ufók megszállták bolygónkat, pusztították az embereket, akik sikítva, reszketve menekültek…, annyira jól sikerült az „átverés”, hogy sokan valóban elhitték mindezt, és az utcára menekültek ki, igazi pánik uralkodott el szerte az országban, elakadtak az autók, az emberek gázálarcot kértek a rendőröktől stb. (Bővebben itt.)
A sci-fi pozitívabb értelemben is képes volt tömegek mozgósítására, erre jó példa az 1979-ben, a „Star Trek” rajongók által
tartott kongresszus. Hatására a new york-i szálloda környékét megszállták a fiatalok, akik különféle idegen lényeknek maszkírozták magukat. A tízezrével tolongó emberekhez kivezényelték a rendőrséget, még a rendezők is megdöbbentek, hogy mekkora hatással van másokra a kongresszus. (Forrás: Kuczka Péter: Határvidék: a sience fictiontól a barkochbáig. Budapest : Hét Krajcár, 1998. 41. p.)
Tartalomszolgáltatás
Az idők során a sci-finek nagyon sok típusa (sci-fi típusok itt) alakult ki, rengeteg írott mű, majd a mozis technikák révén filmek is készültek. A televízió elterjedésével tévésorozatok is napvilágot láttak, mint pl. a Star Trek, vagy a nálunk Alfa holdbázisként ismert Space: 1999.
A műfaj kapcsán már a preinternet korszakában is számos tartalomszolgáltatás jött létre különféle folyóiratok formájában. Magyarországon legnagyobb neve a Galaktika Magazinnak van, amely maga is egyre több platformon van jelen, és az Internetnek köszönhetően folyamatosan fejlődik és fejleszti webes tartalmait is.
Az emberek klubokat, köröket és egyéb fansághoz köthető Internetes oldalakat (saját weblapot, közösségi oldalakat) alapítottak, egyre több novella és regény születik egy-egy könyv, film stb. hatására, mely ihletet ad újabbnál újabb írásokhoz. A sci-fi sokak életére van kiemelkedő hatással. A science fiction egyre inkább beépül az életünkbe és a modern kultúrába. Az emberi fantázia nem ismer határokat, az elképzelések pedig gyökeret vernek az új tudományos elméletekben és az egyének elméjében.
